Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest

Az ország leglátogatottabb helye, s látogatóinak csaknem a fele vidéki. A legrégebbi cím egyszerre korlát és erény. A világ egyik legfontosabb műem-lék állatkertje, de területe az európai fővárosok ál-latkertjei közt az egyik legkisebb és bővítése sem nagyon várható. 25 ezer négyzetméternyi épület-állománya művészi értékét tekintve nemzetközileg is páratlan. Gyűjteményi koncepciójának gerince a trópusi fauna és flóra széleskörű bemutatása. Gazdag a növénygyűjtemény, a ge-rinctelen bemutató, az akváriumi bemutató, a hüllőállomány, a nagy fűtött belső te-reknek köszönhetően a trópusi madarak, emlősök közül a kisemlősök, az afrikai fauna és a főemlősök tartása kimagasló. Weboldal

Budapesti Tropicarium

2000. május 26.-án, mintegy 3 ezer négyzetmé-ternyi területen nyitotta meg kapuit Magyarország 12. és egyetlen fedett - azaz jó és rossz időben egyaránt kényelmesen látogatható - állatkertje, a Tropicarium. Itt nemcsak a vízi világot tekinthetik meg a látogatók, hanem a trópusi esőerdő egy ki-csiny darabját is, ahol negyedóránként megdördül az ég, elered az eső és villámok cikáznak a lustán elnyúló Mississippi aligátorok felett. Mindemellett a Tropicariumban található Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriuma, a 1,4 millió liter sós vizet magába foglaló cápaakvárium, amelyben 7 db kétméteres cápa és több száz színpompás egyéb fajta hal úszkál békés nyugalomban. A hatalmas akvárium melletti termekben az a-lábbi fajok láthatóak : magyar halak, egzotikus madarak, selyemmajmok, kígyók, ali-gátorok, nyílméreg békák, kaméleonok, óriás teknősök, pókok, skorpiók, piranják és más édes- és sósvízi halak, ráják. Weboldal

Kittenberger Kálmán Növény- és Állatkert, Veszprém

Az ország talán legszebb természeti adottságú állatkertje, amely a helyi látogatók mellett jelentő-sen számít a balatoni nyári idegenforgalomra. Az egyébként is nagy (22,8 hektáros) alapterületet, 8 hektárral tervezik bővíteni. Gyűjteményében ha-gyományosan sokféle nagyragadozót, különösen macska- és kutyafélét és medvét mutat be. Ma-dárfajok között a hidegtűrők dominálnak. A gyűjte-mény generalista, elrendezésében keverednek az állatföldrajzi és rendszertani ele-mek. Az állatkert 1958. augusztusában nyílt meg és a nagy Afrika-kutató, Kittenber-ger Kálmán nevét viseli. Ma az állatkert tudományos ismeretterjesztő intézmény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy évente sok százezren jönnek el Fejes-völgybe megismerkedni öt világrész sok száz állatával. Weboldal

Jászberényi Állat- és Növénykert

A létesítmény 1979-ben a gyereknapon nyitotta meg kapuit, akkor még Kultúrpark néven. A kez-deti időben főleg különböző díszbaromfi féléket, nagytestű patásokat mutattak be, de a kiállításban különböző majmok is helyet kaptak. A 4,5 hektá-ros területen az állatkert és az arborétum élesen elkülönült egymástól. A megnyitást követő évek-ben az állatkert nagy népszerűségnek örvendett, de komoly beruházásokra, sokáig nem került sor. Fordulatot jelentett az új tulajdo-nos, Jászberény Város Önkormányzatának döntése, mely szerint az állatkertet le-hetőségeihez képest megpróbálja megújítani. Elkészült egy új kifutórendszer a tig-riseknek és oroszlánoknak. Érdekes elképzelés szerint közös kifutóba kerültek a medvék a farkasokkal és sok más újdonság is elkészült. Weboldal

Szegedi Vadaspark

A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a leg-nagyobb területű Magyarországon (40,5 hektár). A park erdejében föllelhető a legtöbb hazai fafaj, cserje és sok lágyszárú növény is. Természetes rovar- és madárvilága is gazdag. Tavainál tanul-mányozható a vízi, vízparti növény- és állatvilág. A 4,5 hektáros dél-amerikai bemutatóban sörényes farkas sétál, a tavakban vízidisznók és tapírok für-denek, a pampán a lámák vad őse, a guanakó együtt legelészik a kontinens jelleg-zetes futómadaraival, a nandukkal. A vadasparkban megtekinthetők Afrika, Ázsia, Európa és Ausztrália jellegzetes és különleges állatai a zebrától a kétpúpú tevén át a hiúzig és a kengurukig. Érdekes a przewalski vadlovak csoportja, és sokáig el lehet nézegetni a fákon mozgó kis pandákat, a természetes környezetben nevelkedő gib-bonokat és sziamangokat is. Weboldal

Xantus János Állatkert, Győr

A Xantus János nevét viselő állatkert és akvárium-ház 3 hektáros, kis ligeterdőben fekvő területén egzotikus és hazai vadon élő állatokat mutat be. Győrött 1962-ben először a Püspök-erdőben hoz-tak létre vadasparkot azzal a céllal, hogy bemu-tassák a Magyarországon élő nagyvadakat. A par-kot egy természeti katasztrófa után, 1967-ben köl-töztették jelenlegi helyére. A park állatállománya i-dővel egzotikus fajokkal bővült, így a vadaspark 1985-ben állatkertté alakult. 1988-ban egy akvárium-terráriumház is létesült, ahol halakat és kétéltűeket mutattak be. Az ezredfordulón az állatkert már olyan fajokat is kiállított, amelyek még más vidéki állatkertben sem találhatók meg. Ilyen volt többek között a mérgeskígyó gyűjtemény és a törpevíziló. Weboldal

Nyíregyházi Állatpark - Sóstó Zoo

Öt kontinensről több mint 150 féle állat közel ezer egyede található itt - természetes élőhelyüknek megfelelő környezetben, árkokkal határolt kifutók-ban. Gyűjteménye a budapesti állatkert után a leg-nagyobb. A négy legnagyobb állatbemutató a Sarkvidék, az Afrika panoráma, a Kárpát-meden-ce és a Trópusi ház - ezekben megtalálhatjuk az esőerdők színpompás állat- és növényvilágát épp-úgy, mint a pólusok jegesmedvéit vagy az Akvárium-ház tengeri és édesvízi élőlé-nyeit, a Madárház színes lakóit. Egy itt kialakított parasztudvarban, az eredetihez hasonló környezetben mutatják be Magyarország őshonos állatait. Magyarország első állatparkja a sóstói tölgyes erdő mélyén található. Ehhez hasonló, 24 hektáros területen hazánkban egyetlen állatkert sem működik. Weboldal

Miskolci Állatkert és Kultúrpark

A város Vadasparkjának 21 hektárján közel 100 állatfaj 500 egyede él. A Bükk élővilága mellett lát-hatók az ország nagyvadjai, ragadozói, madarai éppúgy, mint más földrészek állatvilágának képvi-selői. Itt látható Közép-Európa egyik legnagyobb farkas falkája természetszerű környezetben, e-mellett a hazai csülkös nagyvad fajok teljes skálá-ját megismerhetik a látogatók. A legnépszerűbbek közé tartozik az állatsimogató, a különleges papagájokat bemutató röpde, a mada-gaszkári félmajom-gyűjtemény, a bengáli tigrisek és a párducok, valamint az Afrika állatvilágát képviselő fajok közül a tevék, a struccok és a szurikáta-csapat. A vadas-park különlegessége a Természetvédelmi Szoborpark is. Weboldal

Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium

A festői Mecsek-hegység oldalában található 3,5 hektáros állatkertet 1960-ban nyították meg, ahol jelenleg öt világrész közel 100 állatfajának 400 e-gyede él. Az oroszlánoktól, a majmokon át a ken-gurukig több száz érdekes állat figyelhető meg. Különlegesség is várják a látogatókat, mint a fa-labella minilovak és a prérikutya-város. Az állatkert évről-évre bentlakásos zoo-iskolát szervez, ahol a gyerekek gondozhatják az állatokat, pónikon lovagolhatnak, s tanulhatnak. Pécsett található Magyarország legnagyobb hal-, kétéltű- és hüllőbemutatója is. Az Akvári-um-Terrárium még 1974-ben készült el, mintegy 90 négyzetméternyi területen. Ma Pécs belvárosában 800 négyzetméteren, 27 terráriumban és 31 akváriumban, több mint 100 állatfaj él. Weboldal

Nagyerdei Kultúrpark, Debrecen

A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé meg-álmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapítás kori kicsiny terület bővülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Rit-ka, egzotikus állatok, tukánok, flamingók, íbiszek, kapucnis majmok, gibbonok, pókmajmok, kenguruk, vízilovak mellett a hazai fauna és az őshonos háziállatok tekinthetők itt meg. Az állatkert 1961-től összevonva mű-ködik a Vidámparkkal, Nagyerdei Kultúrpark néven. A Kultúrpark területe 1994-től természetvédelmi oltalom alatt áll és az itt megtalálható 341 növényfajával egyre in-kább betölti a növénykerti feladatokat. Weboldal

Budakeszi Vadaspark

A magyarországi erdők élővilágának bemutatásá-ra szakosodott létesítmény, amely a főváros la-kosságának kedvelt kirándulási célpontja. A Va-dasparkot 1979-ben hozták létre az egykori pihe-nőerdő 390 hektáros területén. A vadon élő állatok természetes élőhelyeiken figyelhetők meg. Szak-szerűen kijelölt sétautakról, magaslesekről látha-tók az emberekhez szelídülő vadak : szarvasok, őzek, vaddisznók, és kisebb-nagyobb ragadozók is. A karámokban sokféle vad kö-zelről is megcsodálható. A Vadaspark állatbemutató területe mellett további kb. 100 hektár kirándulóterület áll a közönség rendelkezésére.

Kecskeméti Vadaskert

A Kecskeméti Vadaskert sokáig hazánk legrosz-szabb helyzetű állatbemutatója volt, hiszen apró területe túlzsúfolt volt, így az állatok szűk férőhe-lyeken szorongtak, a fejlesztés pedig folyamato-san elmaradt. Az elmúlt években azonban megin-dulhatott az állattartó terek korszerűsítése.
A Vadaskert a vadon élő magyarországi állatfajok bemutatására szakosodott. A közel 5 hektáros kertben a hazai nagyvadak széles gyűjteménye található meg, de bemutatják az őshonos háziállatokat is. Egyedülálló az itt látható 300 darabos állandó trófeakiál-lítás. A Vadaskert a gyerekeknek kisállat simogatót tart fenn.