.:: Kutyavári Állatorvosi Rendelő

A kutyák külső hallójárat-gyulladásának egyik leggyakoribb okozója a toklász. Akinek szedtek már ki
toklászt a kutyája füléből, lábából, szeméből az tudja, hogy milyen veszélyt rejtenek magukban a lágyan hullámzó toklász-mezők.

Ki ne ismerné a toklászt ? Gyerekkorunkban sokat játszottunk vele, elcsodálkoztunk különös tulajdonságán, hogy az összedörzsölt két alka-runk közé téve egyre feljebb "mászik". Tudtuk, hogy még véletlenül sem szabad lenyelni, mert nagy bajt okoz. Azt azonban nem is sejtettük, hogy a veszély ténylegesen mekkora.
Az egérárpa termését, ami leginkább egy búzakalászra emlékeztet, nevezi a köznyelv toklásznak. Ilyenkor tavasszal a járdák mentén, a nem karbantartott mezőkön néhány hét alatt kalászba szökik ez a fűféle, majd hetek alatt elszárad és széthullatja száraz, sárga termését. A toklásznak megvan az a nagyon rossz tulajdonsága, hogy bárhova befúródva egyre beljebb kerül, és a rajta lévő szálak megakadályozzák abban, hogy kifele mozduljon el. Hegyes vége révén gyakorlatilag a kutya bármely testnyílásába vagy a bőre alá befúródhat, ahonnan csak az állatorvos tudja eltávolítani.

A toklász leggyakrabban a kutyák fülébe kerül, ahol nagyon rövid idő alatt kialakul a külső hallójárat gyulladása. Lakásban tartott kutyáknál a gazdi arra lesz figyelmes, hogy a kutya séta közben vagy hazaérve hirtelen rázni kezdi a fejét. Kertben tartott kutyák, vagy kevésbé figyelmes gazdik esetében sokszor csak jóval később, a kialakult fülgyulladás tüneteit észlelik: a kutya rázza, esetleg ferdén tartja a fejét, dörzsöli a füleit, a fülekben bűzös váladék gyűlik össze.

Friss esetben általában elég az állatorvosnak a toklászt eltávolí-tania, régebbi esetben sokszor már a szétrohadt toklászt megtalálni sem egyszerű a felgyülemlett váladékban, és ilyenkor mindig a hallójárat-gyulladást is kezelni kell.
Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha a toklász a kutya bőrén vagy egyéb testnyílásain (pl. szem, orr, száj, tasak, hüvely) keresztül fúródik be. Ilyenkor a kutya mozgása révén a toklász egyre beljebb jut, és akár több centméterre is eltávolodhat a befúródás helyétől, szerteágazó járatokat hagyva maga után. Ez gyakran szinte lehetetlenné teszi a szétroncsolt szövetek közt az idegentest megtalálását. A fülek után talán a leggyakoribb, hogy a lábujjak közt fúródik be a toklász. Eleinte csak egy kis duzzanat látszik, majd kialakul egy gennyes tályog, ami később kifakad, a kutya nyalja a lábát, sántít. A gazdi sokszor csak a gennyező sipolynyílást veszi már észre, ami nem akar begyógyulni. A toklász bekerülhet az állatok

szemébe, ahol gennyes kötőhártya-gyulladást okoz. A kutya beszippanthatja a toklászt, amit hosszas prüszkölés jelez, befúródhat a kutya szájába, szuka kutyák hüvelyébe vagy kan kutyák tasakjába.

Mit lehet tenni ? A legbiztosabb nagy ívben elkerülni a toklászos területeket. Ha ez nem meg-oldható, akkor lógó fülű kutyáknál érdemes a fülek belső felületéről, hosszúszőrű kutyáknál legalább a lábvégeken lenyírni a szőrt. Rendszeresen át kell nézni a kutyákat és kiszedegetni a szőr közül a fennakadt toklászokat, még mielőtt befúródnának. Mivel a spánielek a leginkább hajlamosak a toklászok begyűjtésére, sokan egy kis sapkát húznak a fejükre, hogy így előzzék meg a toklászok által okozott fülgyulladást.
És még valami : aki teheti, gyomlálja ki a kertjéből vagy a ház elől ezt a sok bosz-szúságot okozó növényt, lehetőleg még a kalászbaszökés előtt, de mindenképpen még mielőtt elhullatná a magjait.