A papagájalakúak (Psittaciformes) első képviselői az eocén (55-36 millió éve, föld-történeti újkor-kainozoikum, harmadidőszak) korban jelentek meg. A kb. 360 fajt ma-gában foglaló madárrend trópusi és szubtrópusi, növénye-vő madarakat foglal magában. Agyuk aránylag nagy, tanuló képességük feltűnő, főleg hangutánzás terén. Méretük és alakjuk igen változatos. Felső csőrkávájuk rövid, tőből lefe-lé ível és mozgathatóan ízesül a koponyához, tövén bőr-szerű viaszhártya borítja. Két lábujjuk előre, kettő hátra irá-nyul. Mászás közben csőrükkel is kapaszkodnak, táplálé-kuk gyakran lábukkal emelik csőrükhöz. A faodvakban kike-lő fiókák csupaszok vagy pelyhesek, fészeklakók. Ismertebb családjai :

• Lórifélék családja - Ausztráliában, Új-Guineában, Polinéziában és Malajziá-ban élő kis vagy középnagy papagájok, pl. csuklyás lóri
• Kakadufélék családja - jó hangutánzó, hosszú életű fajok. Többségük Ausz-trália és Új-Guinea lakója. Középnagy, illetve nagy papagájok, pl. nimfapapagáj
• Papagájfélék családja - fajokban leggazdagabb család, pl. hullámos papagáj

PAPAGÁJOK A VILÁGBAN ANIMÁCIÓ

Az alábbi animáción megnézheted, hogy a világban melyik papagájfajt hol találha-tod ! Csak kattints a képre és már indul is az animáció :