Az idén tapasztalt szokatlan időjárás nemcsak a méztermést vetette vissza, de a méhcsaládoknak is komoly gondot okozott. Egyes szakértők szerint a forróság felülírta a méhek tánccal közölt adatait, ami a dolgozók életébe ke-rülhetett.

Az elmúlt időszak komoly fejfájást okozott a méhészeknek. A nyúlós költésrothadás-nak hívott fertőző betegség, valamint a száraz, meleg időjárás miatt egyes becs-lések szerint eltűnt a magyar méhek fele. A szélsőséges időjárás azonban nem várt irányból is támadhatja a rovarokat, vegyszer kerülhet a szervezetükbe, vagy egy-szerűen elfogyhat a táplálékuk repülés közben. Bár abban nincs vita, hogy a forró-ság jelentős hatással van a méhek szokásaira, ezen - többnyire számukra életve-szélyes hatás - mértékéről a szakemberek körében is megoszlanak a vélemények.

A háziméhek kommunikációját a méhek táncának szokták nevezni. Két módja van : a körtánc, ami a közeli élelemforrás meghatározására ad lehetősé-get, és a riszáló tánc, ami a távolabbi élelemforrást határozza meg, mégpedig úgy, hogy annak távolságát és irányát is közölni tudja - mondta el a FigyelőNetnek Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszékének docense.

Mérgező a forróság

A mézelő virágokról hazatérő felderítő méh a kaptárban a függőleges lép felületén nyolcas alakban táncol, és a nyolcas középső, egyenes szakaszán potrohát riszál-ja. A riszálások száma és az eközben megtett út hossza utal a táplálékforrás tá-volságára. Az irányt a riszáló szakasz függőlegessel bezárt szöge adja meg, ez a szög ugyanis megegyezik a táplálékforrás irányának a nap állásával bezárt szö-gével. A gyűjtő méhek ezen információk alapján indulnak útnak a 80-100 méternél távolabb levő táplálékforráshoz. Az ennél közelebbi célpontot leginkább a felderítők által behozott szagminták alapján találják meg - mondta a szakértő.

Megkerestünk egy gyakorló méhészt, aki szerint két módon is összefügghet az ex-trém időjárás és az utóbbi időben tapasztalt méhpusztulás. Az egyik az ún. csává-zószerek, amelyekkel még vetés előtt kezelik a vető-magot. Ezek a szerek védik eleinte a növényt, ám annak virágzásáig teljesen felszívódnak. Idén a szá-razság miatt a növények kényszervirágzásban vol-tak, azaz életritmusuk felgyorsult, korábban hoztak virágot, és a csávázószerek még nem szívódtak fel bennük tökéletesen. A növényvédőszer így a méhek-be juthatott, és még a kaptár előtt elpusztultak.

A tánc lehet a vesztük ?

A másik lehetőség a rovarok nektárgyűjtési szokásaival lehet kapcsolatban. Reggel a méhkasból felderítők indulnak terepszemlére, majd értesítik társaikat az élelem-forrás, méhlegelő irányáról és távolságáról. Az információjuk alapján útra kelő dolgo-zók éppen annyi élelmet visznek magukkal, amennyivel eljutnak a célig. Felesleges is lenne többet cipelniük, hiszen céljuk nem a méz megjáratása, hanem minél több nektárt szállítani a kaptárba. A méhek repülés közben rengeteg energiát használnak fel, amit folyamatosan pótolniuk kell, ezért az ún. mézhólyagjukban mindig kell len-nie élelemnek.

A nappali forróság hatására leáll a kora reggel még mézelő virágok nektártermelése. Így a hajnali információk alapján felkészült méhek nemcsak a kaptárba nem tudnak nektárt vinni, de még a hazaútjukhoz elegendő táplálékhoz sem jutnak hozzá, el-pusztulnak - mondta a méhész őstermelő a FigyelőNetnek. Kiemelte azonban, hogy a sajtóban is megjelent tömeges pusztulásnak elsősorban fertőzés és az atkáso-dás a fő okozója.

Racionális állatok

Nem osztja maradéktalanul a fenti elméletet Tóth Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ve-zető szaktanácsadója, szerinte ugyanis a méhek na-gyon takarékos és racionális állatok. A hordás mér-téke és a méhjárás intenzitása összefügg a méhek által látogatott terület nektárhozamával : fölöslegesen nem hagyják el a kaptárt. La-punknak elmondta : az utóbbi hónapok extrém időjárása alaposan felforgatta a méh-közösségek életét. Az enyhe tél, korai tavasz, forró és száraz nyár az aszály kö-vetkeztében a méhcsaládok az évszakhoz képest előrehaladott állapotban vannak.

Igen intenzív volt április végén és májusban a rajzási láz, az akácvirágzást követő időszakban pedig a szárazság és a hőség együttes hatásának köszönhetően le­-csökkent a növények nektárképző képessége. A virág a növény legérzékenyebb ré-sze, nagyon szűk környezeti körülmények között tud csak mézelni, és a nagy hő-ségben minden virág hamar leszárad.

A kevés táplálék kihat a méhekre : visszaesik a petézési tevékenység, a családok zsugorodnak - fogalmazott. Hónapok óta nem volt rendes nektártermés, a növények idejekorán elvirágoztak. Ennek megfelelően a méhcsaládok a megváltozott körül-mények miatt lassan telelőre vonulnak. A rendkívüli időjárás miatt az egyesület kiemelt feladatának tekinti a méhészek folyamatos tájékoztatását - mondta Tóth Péter.