A macska fajtájának kiválasztása nem egészen ugyanaz, mint választani a ber-náthegyi és a chihuahua között. A különböző fajták nagysága ugyanis sokkal ke-vésbé tér el, mint a kutyabirodalom lakóinak mérete. Az sem mellékes, hogy a ku-tyákat évszázadokig bizonyos feladatok ellátására tenyésztették ki, például, hogy odavigyék a vadászhoz az elejtett vadat vagy kordában tartsák és tereljék a juhász nyáját. A macskatulajdonosok ezzel szemben csak azt a meglehetősen empatikus és elfogult kijelentést tehe-tik kedvencük védelmére, hogy ez alatt a pár száz év alatt senkinek sem sikerült jobb egérfogót feltalálnia, mint a macska.

Tulajdonképpen elég nehéz magyarázatot találni arra, miért a macska vált a civilizált társadalom egyik leg-kedveltebb háziállatává. Végül is - hacsak nincsen a gazdának pajtája vagy csűrje, amelyet kíméletlenül védeni kell a különböző rágcsálók támadásaitól - a macska semmi másra nem jó, minthogy kedvtelésből tartott kedvenc legyen.

A macskákat mintha csak az ember ölébe szabták volna. Kecsességük és elegan-ciájuk páratlan, játékosságuk pedig a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt ugyan-annyira szórakoztatja. Mindezen felül dorombolnak : lenyűgözően, megnyugtatóan és hízelkedően duruzsolnak a bajszuk alatt. Ezek a jó tulajdonságok valamennyi há-ziasított fajtára jellemzőek, hogyan szűkítsük hát le a lehetséges jelöltek körét ? Itt csakis az egyéni ízlés és szimpátia dönthet. A rossz választás lehetséges követ-kezményeként nem alakul ki kötődés az állat és gazdája között, a cicus pedig menhelyen végezheti. Ennek esélyét minimálisra csökkenthetjük, sőt ki is zárhatjuk, ha a vásárlás előtt minden részletet alaposan átgondolunk.

Hosszú vagy rövid szőrű legyen a macska ?

Sok vásárló választását alapvetően befolyásolja, hogy milyen gyakran kell a macs-kát fésülni. A hosszabb szőrű állatot magától értetődően többször kell kezelésbe venni. A hosszú szőrű macskák tulajdonosai állítják : a kedvenc fésülése megnyugtató, üdítő foglalatosság, a-melyet kifejezetten öröm végezni. A rövid szőrű cicák tulajdonosai pedig annak örülnek, hogy macskájuk sző-rének rendben tartása nem igényel különösebb időrá-fordítást. Érdekes módon az a gazdi, akinél a vedlés központi problémát jelenthet, jobban teszi, ha hosszú szőrű cicust visz haza. Szőre hosszától függetlenül minden macska vedlik, de a rövidebb szőr jobban rátapad a kárpithuzatra és a ru-hákra, míg a hosszabb szőrt könnyebb eltávolítani, feltakarítani.

Törzskönyvvel vagy törzskönyv nélkül ?

Az, hogy a gazdára váró macskák száma gyakorlatilag végtelen és több száz külön-böző színű és mintázatú állat közül lehet választani, a biztosíték arra, hogy minden-ki fog a saját egyedi ízlésének megfelelő kedvencet találni. Több tucat törzsköny-vezett fajta létezik, és számos további vár hivatalos nyilvántartásba vételre. A törzskönyvezett macska előnye, hogy előre kiszámítható, megjósolható a kifejlett, felnőtt állat mérete, külseje és vérmérséklete, valamint nagy biztonsággal tudunk az életvitelünknek megfelelő mozgásigényű és temperamentumú egyedet választani, figyelembe véve emellett természetesen egyéb fontos tényezőket is.

A törzskönyv nélküli állat legnyilvánvalóbb előnye, hogy könnyen és kedvező áron beszerezhető. A legtöbb macskatulajdonos manapság már ivartalaníttatja jószágát (egyes felmérések szerint az ivartalanítási kedv növekvő trendet mutat), így az in-gyen elvihető kismacskákat kínáló hirdetések száma csökken. Ennek ellenére a menhelyeken és állatmentő szervezeteknél így is széles a választék. Időnként még törzskönyvezett állatra is lelhetünk menhelyen.

Világ lustája vagy féktelen duhaj ?

A temperamentum nagyrészt öröklődik. Ha törzskönyvezett kismacskát vásárolunk, a vérmérsékletet viszonylat könnyű megjósolni, és az sem árt, ha a leendő gazdi eltölt némi időt a macskaszülők társaságában, hogy meggyőződhessen róla, a kismacska jelleme valóban meg fog felelni számára. A törzskönyv nélküli állat vér-mérsékletének megállapításához először nézzük két végletet : az egyik az erős csontozatú, zömök fajta (pl. a perzsa). A másik a hosszú lábú, karcsú, finom fel-építésű macska (pl. a sziámi). Minden más fajta, amely mérsékelt fizikai jellemvonásokkal rendelkezik, valahol e két véglet között helyezkedik el. A kurtalábú, zömök macskák általában kevésbé aktívak és nyugodtabbak, higgadtabbak; a nyurga, finom testfelépítésű macskák ez-zel szemben kíváncsiabbak, valamint fürgébbek, mozgékonyabbak.

Kölyök vagy felnőtt macska ?

Jóllehet a kölyökmacskák imádnivalók, sokkal több törődést, gondozást igényelnek, mint a felnőtt állatok. Ha kölyökköri rosszcsontságukat ki is növik, ezzel együtt bá-jukat is elvesztik. Vannak, akiknek meggyőződésük, hogy fontos a korai kötődés ki-alakítása az állattal, mások tökéletesen megelégszenek azzal, ha új kedvencüknek már csak a kiforrott, felnőttes tulajdonságait, jellemvonásait ismerik meg.

Egy vagy több macska ?

Ez a kérdést azért fontos feltennünk, hogy a macskatársadalom legalább egy ki részletét megpróbáljuk megérteni. A macskák viszonylag kistestűek, még városi la-kásban is jól megvannak, így sok család élvezheti a macskatartás előnyeit. Lehet, hogy az egyik gyerek nyugodtabb, babusgathatóbb cicát szeretne, míg a másik olyat, amelyikkel sokat lehet rakoncátlankodni, kergetőzni. Lehet, hogy anyu csendes társra vágyik, míg apu jobban szeretne beszélgetős, feleselős macs-kát. A viselkedéskutatók szerint bár a macska könnyen alkalmazkodik ahhoz, hogy ő a család egyetlen ked-vence, ha több macskát tartunk együtt, az állatok rendszerint elégedettebbek, kiegyensúlyozottabbak, és nem annyira rosszak, mint az unalomból csintalankodó egyke kedvencek.