Aktuális hírek
Bemutatkozunk
Elérhetőségeink
Szolgáltatásaink
Védőoltások
Állatpatika
Kisokos
Hasznos
linkek
A Kutyavárról
Oldaltérkép
In English |
| MAGYARORSZÁGON TENYÉSZTETT LÓFAJTÁK |
Több mint 180 éves múltra tekint vissza Magyar-országon az angol telivér tenyésztés. 1838-ban
látott napvilágot az első magyar méneskönyv, amely törzskönyvezte az akkor tenyésztésben lévő
angol telivér állományt. 1827-ben futottak először hivatalos síkversenyeket Pesten. Ettől az
időtöl kezdve számít a magyar galoppverseny-sport története. Páratlan eredménye volt a magyar
telivér tenyésztésnek a világhírű Kincsem, amely 54 versenyéből 54 győzelmet aratott. Ezt a
rekordját mindmáig nem sikerült a világon egyetlen telivérnek sem megdöntenie. 1876-ben az
ugyancsak magyar tenyésztésű Kisbér megnyerte az
Epsom Derby-t.
A II. világháborút követő
időszak, de talán a XX. század legkiemelkedőbb magyar telivérje, Imperial volt, amely nemcsak
mint versenyló ért el ragyogó eredményeket, hanem a hazai angol telivér tenyésztésben is
meghatározó szerepet játszott.
Az arab ló a legrégibb kultúrfajták egyike, hatása szinte minden másik kultúrfajtában
megmutat-kozik, a szépség, a nemesség és az elegancia megtestesítője.
Intelligens, kitartó, szelíd, könnyen kezelhető. Ezen tulajdonságai miatt ideális hobbyló.
Gyors, kitartó, emiatt a távlovagló versenyekben nagy számban szerepelnek arab származású
egyedek. Elterjedtsége alapján az egyik legnépszerűbb világfajta. Csak Amerikában több mint
százezer egyedet tartanak nyilván, Európában is számos jelentős ménese van, kedvelőinek,
tenyésztőinek száma egyre növekszik. Magyarországi tenyésztő szervezete az
Arablótenyésztők Magyarországi Egyesülete
Bábolnán.
A modern ügetőversenyzés 1883-ban vette kezdetét Magyarországon. Az európai hírű
ered-ményeknek
a II. világháború által okozott károk vetettek véget. Az ezt követő folytonos importok
hatására az állomány jelenleg döntően amerikai származású. Napjainkban a
versenyeredmények
folyamatosan javulnak a tenyésztők és idomárok munkájának és befektetéseinek köszönhetően. A
tenyészésben álló 300 anyakanca jelenti az új generációk bázisát.
A sokhasznú munkatárs. A magyar hidegvérűt önálló fajtaként csak 1954-ben ismerték el, de
kitenyésztésének története a XIX. századig nyúlik vissza. A magyar hidegvérű kialakulása során
a szomszédos Ausztriából átszivárgó nóri fajta és a Belgiumból importált ardenni fajta
keveredett. Magyarországon nincs hagyománya a lóhús fogyasztásának, a hidegvérű lovat tehát
kizárólag munkalónak tenyésztették. Így a szigorú szelekció során kialakult a nagy testtömegű,
de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabbtávra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. A magyar
hidegvérű a parasztgazdaságok feltétlen munkakészségű, még különösebb szakértelmet sem igénylő,
megbízható munkalova. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony munkatárs.
A tenyésztés alapja a teljesítmény. A régi, bevált magyar genetikai vonalak és a szakszerűen
meg-választott importok kombinációjából kiváló sportlovak születnek. Gondoljunk például Almox
Pókerre Markus Beerbaum
Világkupán
eredményes lovára. Te-nyésztési módszerük, szelekciós
rendszerük elvei azonosak a legeredményesebb sportlótenyésztő nemzetekével. A magyar
sportló-tenyésztés, a világ legjobb ménvolanainak felhasználásával, korszerű lovakat kínál a
lovassportok szerelmeseinek.
Partner a sportra nevelésben. A póni lovak alig másfél évtizede jelentek meg Magyarországon,
de számuk gyors ütemben növekszik. Egyre több családba fogadják be a pónikat, hiszen a pár éves
gyermeknek kedves játszótársa, az iskoláskorúak szabadideje eltöltésének, sportra nevelésének,
fegyelemre szoktatásának hasznos partnere, a felnőtteknek pedig a tenyésztésük szerez örömet.
A leginkább elterjedt welsh és
shetland pónik
tenyésztése a nemzetközi előírások szerint
kialakított rendszerben történik. Kedvező tény, hogy az utóbbi években a nagyobb méretű
póni fajták és a kislovak is terjednek.
Forrás : MLLSZ, Archimedia
|
 |