.:: Kutyavári Állatorvosi Rendelő

A Kutyavár állítólag Mátyás király vadász-emberei részére, vagy az Elbenyi test-vérek várának épült. Azonban már Zsig-mond király uralkodása idején gyakran előfordul a diósdi vár Szent Bertalan-templomával, melyek minden bizonnyal a Kutyavár helyén voltak.

E vár a XIV. század elején még nem állt, mert amikor 1318-ban Károly Róbert király Érdet - amely azelőtt bizonyos Lipót, ennek halála után pedig fia Werner birtoka volt - Tisza nevű tárnokmesterének adományozta, a várról vagy erősségről említés nem történik. Az 1316-ban kelt oklevél is poss Dius néven nevezi. A budai káptalan az 1417. évben viszont azt bizonyítja, hogy Csevi Sáfár István fiai

Miklós és János, Fedemesi János fia Miklósnak zálogosították el Diósdnál lévő erős-ségüket poss dyod cum castello et orto lapidies et ecclesiis, amely ugyancsak zálogban egykor Szenterzsébeti Mikch bán és felesége kezén volt. Csevi Miklós és fia László a diósdi várat és birtokot 1426-ban előbb zálogba, majd 1429-ben 1500 forintért végleg Csapi Andrásnénak adták el. 1430-ban Castellum dyod alakban fordul elő, és ekkor említik az innen Budára vezető utat. Mátyás király 1461-ben kiadott oklevele szerint a diósdi egész birtokrészt - amely a néhai Setét-kúti András fiai Lászlóé és Miklósé volt, továbbá Kokert (Kwkerth) pusztát, a benne lévő Szent Bertalan-egyházzal és a vár alakban épült udvarházzal együtt, amely a néhai Csapi Andrásé és feleségéé, majd Setétkúti Lászlóé volt - de az utóbbi magtalan halálával reászállott -, Héderváry Imre országbírónak adja.

Érd a XVI. század első negyedében Sárkány Ambrus tulajdona volt. A mohácsi csatavesztés után a község is török hódoltsági terület lett,

melynek birtokosa Ham-zsa (Hamza) bég volt.

A hagyomány szerint a két várat alagút kötötte össze. A vár ellen 1684-ben Károly lotharingiai herceg 1000 gyalogossal és 1500 magyar lovassal intézett táma-dást, rövid ostrom után elfoglalta, majd lerombolta.

Az azóta is romokban heverő vár köveit a lakosság építkezéseihez széthordta, majd a XIX. században a birtokos gróf Wimpffen a megmaradt anyag felhasz-nálásával erdészházat építtetett.

Forrás: Várak Magyarországon