Kutyavári Állatorvosi Rendelő
Aktuális hírek  Bemutatkozunk  Elérhetőségeink  Szolgáltatásaink  Védőoltások  Állatpatika   Kisokos  Hasznos linkek  A Kutyavárról  Oldaltérkép  In English	KISEMLŐS FAJOK, HIGIÉNIA Az állatokról emberekre terjedő betegségeket zoonózisoknak nevezzük. A kisemlősökkel kapcsolatban sokan tartanak attól, hogy betegségeket terjeszt-hetnek, ez azonban valójában igen ritkán fordul elő. Tenyésztett állományuk egészséges, mentes a fertőzésektől, parazitáktól, és jól viseli a mesterséges körülményeket. Némelyiknek számtalan szín-, sőt szőrzetváltozata is van. Társállatnak ezek a fajok javasolhatók, nem a vadon befogott, kényes egzó-ták, így inkább ezekről a fajokról ejtünk szót. Kisemlős fajok Higiénia, egészségügy KISEMLŐS FAJOK Az otthon tartható kisemlősök között számos olyan faj van, amelyet már sok generáció óta tenyésztenek fogságban. Ezek az állatok félig-meddig már háziállatnak mondhatók. Tenyésztett állományuk egészséges, mentes a fertőzésektől, parazi-táktól, és jól viseli a mesterséges körülményeket. Némelyiknek számtalan szín-, sőt szőrzetváltozata is van. Társállatnak ezek a fajok javasolhatók, nem a vadon befo-gott, kényes egzóták ! Törpenyúl A házinyúl régóta ismert háziállat, ám a legtöbb fajtája túlságo-san nagy és helyigényes ahhoz, hogy a lakásban kényelmesen elhelyezhető legyen. Társállatként való tartásra ezért leginkább az egészen apró, tengerimalacnál nem nagyobb törpenyulak alkalmasak. A házinyúl és a törpenyúl társas állat, és akár a macska-alomtálca használatára is megtanítható. A közhiedelemmel ellentétben szüksége van ivóvízre, sőt, állati fehérjére is. Tengerimalac Igen régi háziállat, Peruban évezredek óta tartják. Előnye, hogy szinte soha nem harapós. Számtalan tenyészváltozata van, melyek színben, szőrzetben és méretben igen eltérőek. Társa-ságkedvelő és méreténél fogva helyigényes állat, melynek ér-dekes viselkedése csak tágas helyen, csoportban tartva érvényesül : apró kutricába zárva, magányosan, unalmasnak tűnik. Fehéregér A házi egér tenyészváltozata, mely nemcsak fehér, hanem sokféle színű lehet. Tenyésztése már XIX. századi Angliában elterjedt hobbi volt : egész klubok foglalkoztak vele, és kiállítá-sokon mutatták be az újabb és újabb változatokat. Előnye, hogy kis helyen elfér, viszont hátránya, hogy vizelete eléggé szúrós szagú. Sokan tenyésztik takarmányállatként kígyók vagy egyéb ragadozó kedvencek számára. Laborpatkány A kártevőként világszerte hírhedt vándorpatkány leszármazott-ja. Betegséget nem terjeszt, mert már régóta higiénikusan tenyésztik, viszont az őseire jellemző roppant alkalmazkodó-képességet és fejlett intelligenciát társállatként is megőrizte. Az egyik legkönnyebben szelídülő társállat, amely bizalmas viszonyt tud kialakítani gon-dozójával. Számos érdekes színváltozata van, az egyik legismertebb a sötét fejű csuklyás patkány. Aranyhörcsög Hazája Szíria, ahol azonban napjainkra szinte teljesen kipusz-tult. Ősei sivatagi körülmények között éltek, ezért jól viseli a lakás száraz, meleg klímáját. Mivel már sok évtizede tartják há-ziállatként, sok tekintetben alkalmazkodott az emberhez. Köny-nyen szelídül. Sokféle szín- és szőrváltozata van. Mongol futóegér Belső-Ázsiából származó, az egérnél valamivel nagyobb, bojtos farkú állatka. Kolóniában él, szeret járatokat ásni a ho-mokba. A vad színváltozaton kívül ma már fehér, fekete és aranysárga színben is tenyésztik. Tágas, sivatagi terrárium-ban, csoportosan tartva izgalmas társas életében gyönyörködhetsz - ám a szaporu-lat elhelyezése gondot okozhat ! Degu Küllemre, a mongol futóegérhez hasonlító, de annál nagyobb, dél-amerikai rágcsáló. Ügyesen mászik, ezért faágakkal beren-dezett, magas terráriumot igényel. Szívesen porfürdőzik, ezért forgács helyett homokkal ajánlatos almozni. Intelligens és kitar-tó, ezért szinte mindenhonnan képes kirágni magát. Könnyen szelídül. Csincsilla Csodálatosan puha bundája miatt először prémesállatként tenyésztették, s csak később fedezték fel társállatként is. Dél-Amerika magashegységeiből származik, ezért a meleget nem kedveli. Viszonylag nagy mérete és mozgékonysága miatt tá-gas ketrecre van szüksége. Bundája nem nélkülözheti a rendszeres porfürdőt. Csíkos mókus Elbűvölő megjelenésű állatka, de nem igazán ideális társállat : alig szelídül, roppant nagy helyre van szüksége, speciális táplálékot igényel (fenyőtoboz, rügyek, rovarok stb.), és a lakás klímája sem neki való, mert hűvösebb éghajlatról származik. Leginkább annak ajánlható, aki nagy ketrecet tud építeni neki a kertben, és csak nézegetni akarja, nem babusgatni. Vadászgörény Már az ókorban tenyésztették és használták rágcsálóirtásra és üregi nyúl vadászatára. Legendás bűzét csak halálfélelmében ereszti ki, édeskés testszaga nem kellemetlen. Fiatal kortól nevelve kedves, ragaszkodó, mókás társ. A kutyával vagy macskával is összeszoktatható, de rágcsálókkal - mivel ezek természetes zsák-mányállatai - nem szabad egy légtérben tartani. Mosómedve Eredetileg prémesállatként tartották, mostanában azonban többen megpróbálkoznak társként való tartásával is. Nagyon helyigényes, a meleget rosszul tűrő, a kártékonyságig kíváncsi kisragadozó, melynek ügyessége a majoméval vetekszik, és néha harap is, ezért társállatnak nem ajánlott. Egzotikus kedvencek. A díszállat-kereskedésekben időnként kaphatók külföldről behozott, rendszeresen még nem tenyésztett ritkaságok is, mint az ecsetfarkú pelék, különféle mókusok vagy egzotikus egerek. Ezek nagyon érdekesek, de a fogságot nem szokták meg, és könnyen lehetnek fertőzések gazdái. Csak tenyésztett állományból való kedvenc beszerzését javasoljuk ! Majmot ne ! Nagyon sokan eljátszadoznak a gondolattal, hogy milyen volna az élet egy majommal. A válasz : katasztrófális ! A majom nem való társállatnak : bezárva szenved, kieresztve tombol, igazán jól csak csapatban érzi magát, igen változatos táplálékot igényel, tartása tehát sem az állatnak, sem a gazdájának nem élvezet. Vissza az oldal tetejére HIGIÉNIA, EGÉSZSÉGÜGY A leggyakrabban emlegetett, és valóban létező veszély az agyhártyagyulladás, ezenkívül baktériumok és gombák okozta betegségek is átterjedhetnek kisemlősökről az emberre. Mindezen veszélyek azonban kiküszöbölhetők a higiénikus tartással, és azzal, ha az állatot gyanús tünetek jelentkezése esetén azonnal állatorvoshoz visszük. Ezt azonban akkor is meg kell tenni, ha a betegség az embert nem, csupán az állatot fenyegeti. Agyhártyagyulladás. Általában az aranyhörcsöggel szokták kapcsolatba hozni, noha Magyarországon bizonyítottan hörcsögtől származó fertőzés nem történt. A fertőzött állományban született hörcsögök kölyökkorban esnek át a fertőzésen, mely náluk nem súlyos lefolyású. Három hónapos korukra a kóro-kozó kiürül a szervezetükből. Aki tehát nagyon fél a fertőzéstől, legjobban teszi, ha három hónaposnál idősebb állatokat vásárol. Leptospirózis. Vadonélő egerek, és patkányok vizelete terjesztheti az ember-re ugyancsak veszélyes leptospirózist, ezért vadon befogott rágcsálót ked-vencként ne tarts! Bőrgombásodás, atkásság. A különböző bőrparazitákra az állatok testén je-lentkező viszkető, kopaszodó foltok hívják fel a figyelmet, melyek a sok vaka-ródzástól ki is sebesedhetnek. Sürgős állatorvosi ellátást igényelnek, mert a betegség az emberre is átterjedhet. A megelőzés legfontosabb eszköze a tiszta férőhely. Fognövekedési rendellenességek. A rágcsálóknál gyakran okoznak prob-lémát, hogy a nem kielégítő fogkoptatási lehetőségek miatt a fogak túlnőnek. A metszőfogakon ezt könnyű észrevenni, de olykor még a zápfogak is meg-hosszabbodhatnak, és fájdalmassá teszik az állat számára a rágást, nyelést. Az állatorvos speciális fogóval segít a bajon. Skorbut. A többi rágcsálótól eltérően (és az emberhez hasonlóan) a tengeri-malac szervezete nem képes a C-vitamint előállítani, így azt rendszeresen magához kell vennie. Ezért fontos a tengerimalacok számára a friss, válto-zatos zöldeleség. A C-vitamin hiánya ezeknél az állatoknál skorbutot okoz, amelynek legfeltűnőbb tünete náluk a száj és orr környékének kicserepese-dése, pörkösödése. Kalcium- és fehérjehiány. Elsősorban a vemhes vagy szoptató nőstények-nél, illetve az anyjuktól korán elválasztott növendékeknél okoz gondot. Egyes állatoknál, pl. a mongol futóegérnél akár epilepszia-szerű izomgörcsöket is okozhat. A fehérje- vagy kalciumhiányban szenvedő nőstények olykor mege-szik újszülött kölykeiket. Sérülések. A csoportosan tartott rágcsálók között előfordulhatnak harapásból adódó sérülések. Kisebb sérülés esetén a sérült állatot elegendő elkülöníteni, komolyabb sérüléssel fordulj állatorvoshoz ! Vissza az oldal tetejére