.:: Kutyavári Állatorvosi Rendelő | A kecsketenyésztés jelentősége napjainkban

Az elmúlt ötven év során a hazánkban őshonos kiskérődzők kőzül a juh volt az, amely számban, népszerűségben és jövedelmezőségben nagy jelen-tőséggel bírt. Másik kiskérődzőnk, a kecske nem tudta kivívni magának az őt megillető helyet. Történt ez annak ellenére, hogy szinte az egész ország tisztában van azzal, hogy ennek az állatfajnak a teje minőségét tekintve jobb mint a tehéntej.

Európa és a világ számos országában sokkal jelentősebb a kecsketej, és a kecsketejből készült termékek kultúrája mint hazánkban. Franciaország, Spanyol-ország, Görögország vagy Hollandia olyan jelentős kecsketenyésztéssel rendelkező ország, amely méltán lehet példaképe induló kecsketenyésztésűnknek.

Hazánkban jelenleg becslésünk szerint kb. 50 000 kecske él. Mivel az utóbbi időben átgondolt tenyésztőmunka lényegében nem folyt, így markáns hazai fajtáról nem beszélhetünk. Amely egyedek nem ilyenek a szánentáli

A szánentáli fajta
fajtába, vagy az alpesi fajtakörbe, arra hajlamosak vagyunk rámondani, hogy magyar parlagi, valójában azonban ritkán találkozunk az ősi magyar parlagi jellegzetességeit mutató állatokkal.

A hazai kecsketenyésztés összefogását a Magyar Kecs-ketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége végzi. Ők vállalták fel azt a feladatot, hogy a magyar kecskete-nyésztést európai színvonalra emeljék.

A II. világháború utáni időben nagyon sok kecske élt hazánkban. A "szegény ember tehene" jelző eredetileg pozitív volt, ez pedig arra utalt, hogy ez az igénytelen állat szinte konyhai hulladékon, és más állat számára értéktelen melléktermékeken élve biztosította nagyon sok kisgyermek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, létfontosságú tejet.
Több generáció nőtt úgy fel, hogy alapvető élelmiszere volt a kecsketej. Mivel a kecske a tejjel biztosan nem üríti a TBC kórokozóját, így a tej hőkezelése előtti korban a kecsketejitatás volt a betegség elkerülésének legbiztosabb módja. Egyes területeken (az általános ellenálló képesség növelő talajdonsága miatt) gyógyszerként fogyasztották, és tisztelték a kecsketejet. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy könnyen emészthető, vitaminokban, ásványi sókban gazdag, létfontosságú aminosavakkal bőven ellátott nagy értékű tápanyagforrás, amelynek óriási jelentősége van a modern, egészséges táplálkozásban. A belőle készűlő termékek, elsősorban különféle sajtok pedig a legfinomabb fogásai lehetnek még az ünnepi asztaloknak is.

Különösen ajánlott a kecsketej, vagy a belőle készített termékek fogyasztása :

kisgyermekkorban,
betegség utáni lábadozás idején és idős korban,
emésztési elégtelenség esetén, vagy
ha gondosan, igényesen kívánjuk összeállítani étrendűnket.

Magyarországon néhány évvel ezelőtt megkezdődött a szórványos kecskeállomány termelő állományokká történő koncentrálódása, nagyüzemi színvonalú kecsketej feldolgozók

Az alpesi fajta

építése, és így napjainkban már az igényesebb üzletekben a főként francia import kecskesajtok mellett megjelent az olcsóbb magyar kecskesajt, amelynek néhány fajtája az import sajtok többségével minőség terén is felveszi a versenyt. Tiszta ízűek, jó állagúak, jól eltarthatók, "kecskeízük" nem annyira markáns, mint az import sajtoké. A magyar piac igényesebb része nagy örömmel fogadta ezeket a termékeket, és külföldön is egyre nő az érdeklődés irántuk.

A termelői kedv folyamatosan nő, hiszen olyan termékről van szó, amelyet az EU-n belül sehol sem korlátoz mennyiségi kvóta, így az ágazat szinte korlátok nélkül fejleszthető. A számtalan gonddal küzdő magyar mezőgazdaságnak olyan része lehet a kecsketenyésztés, amely ugyan sohasem válik stratégiai ágazattá, de hozzájárulhat sok száz család megélhetéséhez, ezáltal a vidék fejlődéséhez, és népességmegtartó képességének fokozásához.
Ebben az évben két nagyobb, és több kisebb feldolgozó köré tömörülve a kecsketartók várhatóan több mint 1,2 millió liter kecsketejet termelnek majd.

Forrás : FVM Szaktanácsadási Szolgálat