Vissza a főoldalra Kutyavári
Állatorvosi Rendelő
Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra


Aktuális hírek 

Bemutatkozunk 

Elérhetőségeink 

Szolgáltatásaink 

Védőoltások 

Állatpatika 

 Kisokos 

Hasznos linkek 

A Kutyavárról 

Oldaltérkép 

In English  


  
A DALMATA



A fajtának annyiban óriási volt a szerencséje a népszerűség szempontjából, hogy a világszerte ismert és ráadásul kedvelt, édes kutyatörténet, a 101 kiskutya őt vá-lasztotta főszereplőjének, mely nemcsak Walt Disney-rajzfilmként, de filmváltozat-ban is körbejárta már a világot. Hogy a történet írója miért éppen a dalmatákat választotta, azt nem tudjuk, de hogy remek kutyafajtáról van szó, az biztos. Ha mégis többet szeretnél tudni róla, hogy elhidd, íme a bizonyíték.

A DALMATA EREDETE

A dalmata kutyák eredete Angliába vezethető vissza, de pontos adatok nincsenek arról, honnan és milyen ősöktől származtatható. Bár már ősi egyiptomi fáraók sír-jaiban is felleltek olyan ábrázolásokat, melyek a XVI-XVIII. századi dalmataportrék-hoz
hasonlítanak. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a dalmaták már több ezer éve kedvelt háziállatok. Templomi krónikák a XIV. századból arra engednek következtetni, hogy a faj-ta a dalmát tengerpart szomszédságából származik. A legkorábbi utalások egy 1710 körül készített zaostrongi (Dalmácia) freskón találhatók. Thomas Bewick neve fontos a fajta szempontjából, hiszen ő publikált először 1792-ben egy leírást és képet a dalmatáról.
A fajtát Bewick dalmáciai vagy kocsis kutya néven emlegette. Ennek oka az, hogy ez az elegáns állat hagyományosan kísérő kutya volt lovaskocsik mellett, és vagy a lovak mellett vagy a kocsi tengelyei alatt szaladt. Feladata az utasok védelmének biztosítása volt, nehogy támadás érje őket. Miután az autót feltalálták, már nem volt szükség a dalmatára, hiszen a lovaskocsik las-sacskán eltűntek. Éppen ezért később lóvontatta tűzoltókocsik mellett kapott mun-kát. Manapság inkább csak házi kedvenc, de Amerikában mind a mai napig rendőr­-kutyaként is alkalmazzák. Vadászatra soha nem volt alkalmas, mivel rossz a szag-lása.

A DALMATA LEÍRÁSA

A dalmata legelőször is az egyik legelegánsabb megjelenésű, pöttyei miatt külön-leges mintázatú kutyának számít. A fajta kiegyensúlyozott hatást kelt, s pöttyei fél-reismerhetetlenül csak őt juttatják eszünkbe. Körvonalai szimmetrikusak. Ha for­-máját vizsgáljuk, vizslára emlékeztet leginkább. Feje teljesen összhangban van a testével. Bőre a ráncoktól teljesen mentes, stopja mérsékelten hangsúlyos.
A fekete pöttyös egyedek orra mindig fekete, a barna pöttyös egyedek orra mindig barna színű.
Szemei kerekek és közepesen nagyok, tekintete pedig iga-zán tiszta, intelligenciát, értelmet sugárzó.
A fekete pöttyös kutyusok szemszíne sötét, míg a barna pöttyösöknek a világosbarnától a borostyán színig terjedő skálán bármilyen lehet. A dalmata füle viszonylag magasan tűzött, fejhez simuló. Teste izmos, háta erőteljes, egyenes. A fara enyhe mértékben lejt, mellkasa mély és tágas, de nem túl széles. Hasa a lágyék felé felhúzott. A dalmata farka hosszú, úgy a csánk-jáig ér, és bár a tövénél vastagabb, a vége felé fokozatosan elvékonyodik. Mellső végtagjai egyenesek, erős csontozatúak, hátsó végtagjai párhuzamosak.
Mozgásuk annyira könnyed, szabad, ritmusos, hogy a rövid lépés vagy a rende-zetlen mozgás a fajtánál hibának számít. Szőrzete rövid, sűrű, kemény, sima és fényes.
A szőrzet alapszíne fehér, pöttyözése pedig vagy csak fekete, vagy csak barna, a kettő együtt nem lehet. A pöttyök egyenletesen oszlanak el a testén, átmérőjük úgy 2-3 cm, csak a fejen, farkon és végtagokon kisebbek. Sajnos, a fajtának van egy jel-legzetes betegsége, a süketség, mely a dalmaták 20-30%-ára jellemző lehet. A fajta várható élettartama : 10-14 év, marmagassága a kanok esetében : 55-61 cm, míg a szukáké : 50-58 cm. Testsúlya : 25-30 kg.

A DALMATA TULAJDONSÁGAI

A dalmata alapvetően egy roppant intelligens kutya, aki gyorsan tanul, ugyanakkor a makacsság sem áll távol tőle. Érzékenysége fokozott, s a durva bánásmódot évek múltán sem felejti el. Mégis fogni kell, mert az engedékenységet rögtön ki is használja. Hajlamos az önfejűségre, ha látja, hogy a gazdi nem elég határozott. Az idegeneket ugyan jelzi, de barátságos és kedves velük, így házőrzésre nem a legalkalmasabb. Szereti a gyerekeket, s gazdájához rendkívül, talán túlzottan is ragaszkodik. Mozgásigénye hatalmas, bármikor bármennyi futkározásra hajlandó. Ezt azért nem árt megadni neki,
mert hajlamos a hízásra. Legszerencsésebb páro-sítás, ha a gazdi sportos életmódot él.
Ügyes, játékos kedvű és folyton kíváncsi, talán ezért is alkalmas különösképpen agility (ügyességi-gyorsasági) feladatok megvalósítására. Gazdáját, ha tehetné, min-denhová követné. Mivel étvágya hatalmas, és egyálta-lán nem válogatós, jó, ha minden nem kívánatos dolgot elteszünk elérhető közelségből. Ilyen például a szeme-tes, amire ha nem figyelünk, az utolsó darabig szét-szedi, és kieszi belőle a maradékokat. Legyen az gyümölcs, kenyér, hús, édesség, bármi, ő elpusztítja. Figyeljünk rá, hogy ne feküdjön érdes felületen, mert a vég-tagokon a szőre is és a bőre is vékonyabb, ezáltal sérülékeny. A kölykök hófehéren születnek, a pöttyök csak később jelennek meg rajtuk.
A dalmatát sokan valódi úriemberhez hasonlítják, aki csendes, érzékeny és jólnevelt.
Ha valóban ilyen ez a kutyafajta, csak boldog lehet, aki társként őt választja maga mellé.