Vissza a főoldalra Kutyavári
Állatorvosi Rendelő
Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra


Aktuális hírek 

Bemutatkozunk 

Elérhetőségeink 

Szolgáltatásaink 

Védőoltások 

Állatpatika 

 Kisokos 

Hasznos linkek 

A Kutyavárról 

Oldaltérkép 

In English  

      HANGTESZT : MIT MOND A KUTYA ?
 
 

Bár az állatok nyelvének megértése továbbra is a mesék birodalmába tartozik, az ugatás értelmezésével egészen jól boldogulunk. Legalábbis erről tanúskodik az a kutatás, amelyet az ELTE Etológia tanszékén vé-geztek.

"A vizsgálat célja nem elsősorban az volt, hogy a kutatók közelebb kerüljenek valamiféle állati nyelv megértéséhez, hanem arra voltak kíváncsiak, hogy az
átlagember mennyire ismeri fel a különböző helyzeteket a kutyák ugatása alapján" - mondta el a National Geographic Online-nak a kutatás vezetője, Pongrácz Péter. Az, hogy a kutyák ugatása elsősorban az emberrel va-ló kommunikációra szolgál, már régi tudomá-nyos megfigyelés, hiszen egymás közt ritkán ugatnak az ebek : másféle hangokkal, morgással, nyüszítéssel, csaholással, illetve testbeszéddel tudatják az esetek többségében közlendőjüket a másikkal.

Nekünk ugatnak - nem csak a kutyáknak

"Hogy mennyire nekünk találta ki az evolúció a kutyaugatást, bizonyítják egyes olaszországi hegyekben élő vadkutya-populációk. Ezek már több generáció óta elvadultan, az embertől távol élnek, és bizony nem is ugatnak" - teszi hozzá az etológus.

"Ráadásul nem csak a kutya képes ugatásra. Néhány évtizeddel ezelőtt orosz - akkor szovjet - tudósok érdekes kísérletbe fogtak. A rókák domesztikációját vizsgálták, úgy hogy generációkon át a legszelídebb egyedeket választották ki és tenyésztették tovább az almokból. Az eredmény : néhány év múlva a rókák viselkedésében a többi között a kutyákéhoz hasonló tulajdonságok jelentek meg - vagyis szelídek lettek és megjelent a kommunikációjukban az ugatáshoz hasonló hang. Ezek a tulajdonságok azonban spontán módon jelentek meg a fellazult szelekció eredményeként" - magyarázta a jelenséget Pongrácz Péter.

A közös evolúció

"Az ugatás a kutyáknál nyilván már évtízezredekkel ezelőtt megjelent, így az embernek volt ideje hozzászokni" - állítja az ELTE kutatója. Pongrácz Péter a több
évig folytatott vizsgálat részleteiről elmondta, hogy egy számítógépes programot fejlesztettek ki nemzetközi együtt-működésben, amely a mikrofonnal különböző élethelyzetekben rögzített ugatásokat osztá-lyozta különböző paraméterek alapján (a hang mélysége, a vakkantások gyakorisága és a hang érdessége). Az osztályozás ered-ménye az lett, hogy világosan elkülöníthetőek voltak a különböző kutyáktól származó hangok az élethelyzetek szerint - vagyis a más-más fajtájú kutyák ugyanolyan hangokat használtak azonos szituáció-ban, különbség csupán az állatok mérete, fejmérete és így akusztikai jel-lemzőik szerint voltak. A program ráadásul képes volt az öntanulásra, így egy idő után saját maga osztályozta a hangokat.

"Ezután a kísérlet legérdekesebb része következett. A kutatók azt tesztelték, hogy az átlagemberek mennyire tudják megbecsülni, milyen szituációban fel-vett kutyaugatást hallanak. Az eredmény meglepő volt" - mondta az etológus. "Számítottunk arra, hogy viszonylag sikeresen eltalálják majd az emberek a kutya érzelmi állapotát, azonban túl jó eredmény született : a találati biztonság meglepően pontos volt."

"Ráadásul nem csupán azok az emberek értek el jó eredményt a vizsgálaton, akik gazdik voltak : ugyanolyan jól szerepeltek azok is, akiknek soha nem volt közelebbi kapcsolatuk kutyával. Sőt, vizsgálták az ugatás megértését olyan kisgyermekeknél is, akik még az érzelmi állapot (dühös, vidám) megfogalma-zására sem voltak képesek. Nekik mosolygó, vagy éppen morcos emberi ar-cokról készült rajzokat kellett az elhangzott ugatás után kiválasztaniuk. Nagyon jól teljesítettek."

"Az evolúció nem csak a kutyákat közelítette az emberhez, de minket is hoz-zájuk" - összegezte a vizsgálat eredményét Pongrácz Péter. "Ha úgy tetszik, velünk született a képesség, hogy értelmezni tudjuk a
kutya ugatását és így az eb érzelmi állapotát. Ebben nem számít semmiféle előző kutyás tapasztalat."

A kutatást egy ősi magyar terelőkutya hang-jának elemzésével kezdték el a kutatók. A mudi után azonban más fajtákat is bevontak a tesztelésbe, a közöttük való eltéréseket még vizsgálják az ELTE Etológia tanszékén.

Ha kíváncsi rá, ön mennyire képes megérteni a kutyaugatás érzelmi jelenté-sét, hallgassa meg egyenként a következő hangfájlokat !

A kutya játékosan ugat, hangulata kiegyensúlyozott.
A kutya labdát kér, vagyis közös akciót kezdeményez az emberrel.
Idegen bukkant fel, a kutya pedig ezt tudatja környezetével.
Ismét labdát kér - ezúttal egy másik eb. Lehetnek különbségek a különböző ugatások között, mivel az függ a kutya szoktatásától.
A kikötött kutya ugatása.
Ismét negatív töltetű szituáció : a gazdát megtámadja egy másik ember, mire a kutya ugatásával igyekszik a támadót elriasztani.
Játékosan ugat ismét egy másik kutya. Hasonlóan a labdát kér szituációhoz, itt is jelentős különbség lehet a szoktatás miatt.
Megint idegen bukkant fel a kerítés mellett. A kutya ugyan másik, a hang azonban nagyon hasonlít a korábbira.
Egy másik kikötött kutya ugatása. Ahogyan a negatív szituációkban általában, szintén hasonló az ugatás a korábban hallotthoz.
Ismét őrző-védő szituáció. Egy másik kutya igyekszik a gazdáját megtámadó embert elzavarni.