|
Myxomatosis |
Házi és üregi nyulaknak a fején és a természetes testnyílások környékén nagy, vizenyős
duzzanatokkal vagy göbökkel járó, gyakran elhullással végződő betegsége.
|
| Előfordulás |
A myxomatosis világszerte előfordul, ahol nagyobb
számban házinyulat tenyésztenek. Hazánkat a Franciaországban kirobbant járvány 1959-ben érte el.
|
| Kóroktan |
A betegség kórokozója a Leporipoxvirus genus tagja.
|
| Járványtan |
A vírust különféle ízeltlábúak, főként szúnyogfélék
terjesztik, amelyeket a szél nagyobb távolságokra is elsodorhat.
|
| Kórfejlődés |
A vírust az izeltlábúak oltják be a bőrbe, amelyben
elszaporodik, majd viraemiát okoz és szétszóródik a szervezetben. A hámsejtek vizenyős, hólyagos elfajulása miatt savóval
telt duzzanatok keletkeznek a bőrben, a felületes laphám helyenként elhal.
|
| Tünetek |
A lappangási idő általában 7-10 nap. Teljesen fogékony
állatokban a kórokozó vírustörzsek többnyire a fülek, a szemhéjak és az orr bőrének a duzzanatát, nyálkás-gennyes
kötőhártyagyulladást és orrhurutot okoznak. Hasonló duzzanatok megjelenhet-nek végbél- és nemi szervek nyílásai környékén
is. A betegek légzési nehézségek és tüdőgyulladás tünetei közepette többnyire 7-10 alatt elhullanak.
|
| Megelőzés |
Manapság attenuált (legyengített) törzset tartalmazó vakcina
beadásával 3 hónaposnál idősebb nyulakat beoltva, kivédhetjük a betegség kialakulását. A nyúlállományok megvédése
szempontjából lényeges a szúnyogok és egyéb ízeltlábúak távoltartása szúnyoghálóval, illetve rendszeres irtással. |
Forrás : A háziállatok fertőző betegségei (Varga-Tuboly-Mészáros)
|