Kutyavári
Állatorvosi Rendelő


Aktuális hírek 

Bemutatkozunk 

Elérhetőségeink 

Szolgáltatásaink 

Védőoltások 

Állatpatika 

 Kisokos 

Hasznos linkek 

A Kutyavárról 

Oldaltérkép 

In English  

A MACSKÁK FERTŐZŐ BETEGSÉGEI

Macskák fertőző bélgyulladása (panleukopénia)
Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP, feline infectious peritonitis)
Macskaleukózis (feline leukaemia)
Macskák calicivírus okozta náthája
Macskák fertőző rhinotracheitise
Veszettség (rabies, lyssa)


 Macskák fertőző bélgyulladása (panleukopénia)

A macskák nagy ragályozó képességű, lázas általános tünetekkel, hasmenéssel, hányással, kiszáradással és erős leukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése a vérben) járó fertőző betegsége.

 Előfordulás
Világszerte előfordul, a macskafélék igen gyakori fertőző betegsége. Nálunk is régóta ismert.

 Járványtan
A vírus a beteg macskákból főként a bélsárral, de egyéb váladékokkal is nagy mennyiségben ürül. A fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével, de közvetett úton és ragályfogó tárgyak közvetítésével is létrejön. Fogékony macskák között a fertőzés gyorsan terjed.

 Kórfejlődés
A szájon át vagy belégzéssel felvett vírus a torok nyirokszöveteiben szaporodik el, majd a viraemiát okoz. Ezt követően a vírus nagymértékben elszaporodik a vérképző szervek sejtjeiben és a bél hámsejtjeiben. Ezek károsításával a fehérvérsejtek számának csökkenését és bélgyulladást okoz.

 Tünetek
A lappangási idő többnyire 4-5 nap. Heveny esetekben nagyfokú elesettség, magas 41-42 C fokos láz, gyakori hányás, majd hasmenés és ezek következményeként súlyos kiszáradás alakul ki. A bőr rugalmatlan, ráncokba emelhető. Fiatal macskák a betegség heveny formájában gyakran már azelőtt elhullanak, mielőtt a hasmenés kialakulna.

 Megelőzés
A betegség a macskák vakcinázásával megelőzhető. Erre a célra élő és inaktivált (elölt) vakcinák egyaránt rendelkezésre állnak. Az élő törzset tartalmazó vakcinák előnye, hogy az ellenanyagok a vakcinázás után néhány nap múlva megjelennek, vemhes macskáknak viszont nem adhatók.


Vissza az oldal tetejére


 Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP, feline infectious peritonitis)

A macskák félheveny vagy idült lefolyású, lázas általános tünetekkel, a savóshártyák gyulladásával járó, súlyos fokú immunhiányos betegsége. Klinikai tünetek csak a fertőzött állatok egy részében alakulnak ki, de ilyenkor a betegség következetesen elhullással végződik.

 Előfordulás
A betegség világszerte, így nálunk is előfordul. A fertőzöttség mértéke általában magas, 10-50% között változik.

 Járványtan
A vírus iránt a fiatal, egy éves kor alatti macskák a legfogékonyabbak. A fertőzés rendszerint már nagyon korán, az élet első néhány hónapjában bekövetkezik, a fertőzött anyák nyálától, egyéb váladékaitól, az alomtársaktól és más, tartósan vírushordozó macskáktól, szájon át és aerogén (belélegzéses) úton egyaránt. A vírus a fertőzött macskák nyálában, légúti váladékaiban és a bélsárban egyaránt jelen van.

 Kórfejlődés
A betegség kórfejlődésében két fázis különíthető el. A fertőzött macskák egy részében a fertőzés a viraemiás szakaszt követően tünetmentes marad. A fertőzött macskák kis hányadában (5-10%-ában) hetekkel vagy hónapokkal később alakul ki a betegség második fázisaként a kisebb erek gyulladásos megbetegedése, ami testszerte a savóshártyák gyulladásához vezet.

 Tünetek
A betegség első fázisában, 5-7 napos lappangási idővel többnyire észrevétlen viraemia alakul ki. Ilyenkor
legfeljebb enyhe felső légúti vagy hasmené-ses tünetek észlelhetők. Jóval később egyes állato-kon a betegség második fázisaként mutatkoznak a jellegzetes tünetek: az álla-tok tompultak, étvágytalanok, tartósan lázasak. Az ún. exsudatív (ned-ves) forma során a hasüregben nagyobb mennyiségű savó halmozódik fel, fokozatosan hasvízkór alakul ki.

 Megelőzés
Újabban forgalomba került egy olyan, 31 C fokon szaporodó, attenuált (legyengített) vírustörzset tartalmazó vakcina, amely meghatározott adagban az orr nyálkahártyájára juttatva lokális immunitást (helyi védettséget) vált ki és ezzel feltehetően csökkenti a fertőzés megeredésének esélyét.


Vissza az oldal tetejére


 Macskaleukózis (feline leukaemia)

A macskákleukózis idülten lefolyó, a lymphoreticuláris és a haemopoeticus (a szervezet védettségéért és vérsejtek képzéséért felelős) szövetek megbetegedésével, kifejezett immunhiányos állapottal, gyakran daganatok képződésével járó betegség.

 Előfordulás
A macskaleukózis a világon mindenütt, így nálunk is előfordul, a macskák gyakori betegsége.

 Járványtan
A vírus a fertőzött váladékokkal, elsősorban nyállal terjed
horizontálisan, de bejuthat a magzatokba is. A terjedésben a macskák közvetlen és tartós érintkezésének, együtt tartásának van döntő jelentősége. A vírus iránt minden korú állat fogékony, a betegséget leggyakrabban 2-4 éves macskákban látjuk. A fertőzött macskáknak csak egy kis része betegszik meg klinikai tünetekkel járó formában.

 Kórfejlődés
A vírus először a torok nyirokszöveteiben, elsősorban a mandulákban és a környéki nyirokcsomókban szaporodik el. Ezt követően viraemia alakul ki. A vírus a nyálban a fertőzést követően 4-8 hét múlva jelenik meg. A vírus a fertőzött sejtek egy részét daganatosan átalakítja. Tapasztalatok szerint daganatos elváltozások csak a macskáknak 20%-ában alakulnak ki, a többi megbetegedett macska egyéb, nem daganatos kórképek következtében hullik el.

 Tünetek
A fertőzést követő 4-6 hét múlva kialakuló viraemia tünetei enyhék, lázas hőemelkedés, levertség, étvágytalanság, a nyirokcsomók duzzadása észlelhető.

 Megelőzés
A fertőzött macskákat a többiektől el kell különíteni. A betegség megelőzésére rendelkezésre állnak vakcinák is. Ezek a macskaleukózis-vírus mindhárom altípusát tartalmazó, inaktivált oltóanyagok.


Vissza az oldal tetejére


 Macskák calicivírus okozta náthája

A macskák heveny lefolyású, náthás tünetekkel, a szájnyálkahártya gyulladásával és kifekélyesedésével járó, nagy ragadozó képességű betegsége.

 Előfordulás
A betegségnek Amerikában történt első megállapítása (1957) óta kiderült, hogy világszerte széles körben elterjedt bántalomól van szó.

 Járványtan,
 tünetek
A macskák közvetlen érintkezéssel, illetve nyál útján a légutakon vagy szájon át fertőződnek. A fertőzést
követően viraemia alakul ki, majd a vírus tömegesen elszaporodik a légutakban, a száj és a torok nyálka-hártyájában. A fertőzőtt macskák garat-üregükben hónapokig hordozzák a vírust. Egy-két napos lappangási idő után kétfázisú lázgörbe alakul ki. Az első alkalmával az állatok étvágytalanok, kedvetlenek, majd az újabb egy-két nap elteltével a második lázas időszak alatt nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyásuk van. Az állatok egy részében tüdőgyulladás is kialakul.

 Megelőzés
A betegség megelőzésére élő, illetve inaktivált calicivírust is tartalmazó kombinált oltóanyagok vannak forgalomban, amelyeket két alkalommal, néhány hetes különbséggel egymás után befecskendezve, egy évig tartó védettség érhető el. A vakcinázást évente egyszer megismételve a védettség tartóssá tehető.


Vissza az oldal tetejére


 Macskák fertőző rhinotracheitise

A macskák lázas általános tünetekkel és a felső légutak gyulladásával járó, nagy ragályozóképességű betegsége.

 Kóroktan
A vírus az Alphaherpesvirinae alcsaládba tartozik. A vírus fajspecifikus, ez ideig csak házimacskák megbetegedését észlelték.

 Járványtan,
 kórfejlődés
A beteg macskák a vírust orrváladékukkal ürítik, a fertőzés
közvetlen érintkezéssel és aero-gén úton terjed. A betegség kifejezetten ragályos. Bármely korú macska megbetegedhet, de a félévesnél fiatalabb és az öreg macskákban a kórkép súlyosabb. A vírus főleg a légutak hámjában szaporodik, ami a hámsejtek elhalásával és a légutak nyálkahártyájának gyulladásával jár.

 Tünetek
A betegség lappangási ideje 3-6 nap. A macskák lázasak, étvágytalanok, bágyadtak, könnyeznek, orrfolyásuk van, nyálzanak, tüsszögnek, köhögnek, a kötőhártya- és az orrnyálkahártya kipirult, duzzadt. A betegek nehezen, szuszogva lélegeznek. Nedves, hideg időjárásban a betegséghez gyakran baktériumok okozta szövődményes tüdőgyulladás társul.

 Megelőzés
A betegség megelőzésére kombinált vakcinák vannak forgalomban, amelyek élő vagy inaktivált macskarhinotracheitis-, panleukopenia- és calicivírust, továbbá esetenként még inaktivált veszettségvírust is tartalmaznak.

Vissza az oldal tetejére


 Veszettség (rabies, lyssa)

A veszettség heveny, ritka kivételtől eltekintve halálos lefolyású, vírus okozta agy- és gerincvelőgyulladásban megnyilvánuló betegség, amely az állatokban és emberben egyaránt előfordul.

 Előfordulás
A veszettség világszerte, minden kontinensen előfordul. A betegséget a Lyssavirus genusba tartozó veszettségvírus idézi elő.

 Járványtan
A veszettség vírusát a beteg állatok főleg a nyálukkal ürítik. A veszettség elsősorban a húsevők marása útján terjed. Egyéb váladékok is tartalmazhatnak vírust. Növényevő állatok, amelyek húsevők harapás útján fertőződnek, alig vagy nem játszanak szerepet a fertőzés továbbvitelében.

 Kórfejlődés
Az esetek túlnyomó többségében a vírus harapás útján, nyállal jut a szövetekbe, ahol először az izomsejtekben mutatható ki, azonban nagyobb tömegben csak az idegsejtekben szaporodik el.

 Tünetek
A lappangási idő a fertőzéskor bejutott vírus mennyiségétől, a fertőződés helyének a központi idegrendszertől való távolságától és a fertőzőt állat életkorától függően igen tág határok között változik. Fiatal állatokban és a központi idegrendszerhez közel fekvő marási hely esetén a lappangási idő
rövidebb. Az esetek mintegy 3/4-ében a lappangási idő 2-8 hét. Macskákban többnyire dühöngő veszettség alakul ki. Ezt a viselkedés megváltozására utaló határozatlan tünetek vezetik be. Ilyenkor az állat félénk, tompult, étvágya szeszélyes és esetleg nyálzik. Ezt követi a fokozott ingerlékenység szaka-sza, amikor az állat támadóvá válik. Rövidesen az állat nem tud nyelni, kancsalság jelentkezik, de a végső szakaszban a törzs- és a végtagizmok is megbénulnak. A beteg állkapcsa lóg, szájából nyál csurog, majd elerőtlenedve elfekszik és a tünetek kezdetétől számított 2-4 nap alatt elhullik.

 Megelőzés
A veszettség ellen manapság használatos vakcinák szövettenyészetben elszaporított vírust tartalmazó tisztított, inaktivált oltóanyagot használunk.


Vissza az oldal tetejére


Forrás : A háziállatok fertőző betegségei (Varga-Tuboly-Mészáros)