.:: Kutyavári Állatorvosi Rendelő | A kutyák fertőző betegségei

Aktuális hírek

Bemutatkozunk

Elérhetőségeink

Szolgáltatásaink

Védőoltások

Állatpatika

Kisokos

Hasznos linkek

A Kutyavárról

Oldaltérkép

In English

A KUTYÁK FERTŐZŐ BETEGSÉGEI

Szopornyica (distemper)

Parvovírusos bélgyulladás

Coronavírusos bélgyulladás

Fertőző májgyulladás

Leptospirosis

Veszettség (rabies, lyssa)

Szopornyica (distemper)

A szopornyica a kutya és a rokonai hevenyen lezajló, néha azonban elhúzódó, lázas betegsége, amely főként a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, valamint idegrendszeri és ritkábban bőrkiütéses tünetekben nyilvánul meg.

Előfordulás

A betegség Európában már a XVIII. második fele óta ismert. A betegség világszerte, így nálunk is gyakran előfordul, a kutyák többsége egy éves kora előtt találkozik a vírussal.

Járványtan

A betegség terjesztésében a fertőzött kutyának van döntő szerepe, amely már a lappangási idő alatt ürítheti a vírust különféle váladékaival, elsősorban az orrváladékkal és a vizelettel. A fertőzés közvetlen érintkezéssel vagy takarmány, ivóvíz, eszközök közvetítésével terjed. Városi településeken a sűrű érintkezési lehetőségek miatt a kutyák fiatalabb korban fertőződnek. A betegség egyes vidékeken 3-4 évenként kifejezett járványokat okoz.

Kórfejlődés

A szájon át vagy belégzéssel felvett vírus a torok tájéki nyirokszövetekben szaporodik el, majd a véráramba jut. A vérben a vírus macrophagokban található meg, és ezzel elárasztja az egész szervezetet. A viraemiával (vírus szaporodása a vérben) kezdődő lázas szakaszban, amely többnyire 4-7 napig tart, a vírus főként a lép, a csontvelő és a nyirokcsomók szöveteiben szaporodik el.

Tünetek

A lappangási idő többnyire 3-7 nap. Az esetek jelentős részében, főként a szabadban, jól tartott és egyébként egészséges kutyákon, a meleg évszakokban a fertőzés tünetmentesen vagy olyan enyhe lázas tünetekkel zajlik le, hogy nem veszik észre. Ritkán, nagyon érzékeny kutyákon, a betegség túlheveny alakját észleljük, amikor a lázas és levert kutyák 1-2 nap alatt elhullanak.

Megelőzés

A betegség megelőzésének útja a kutyák rendszeres, preventív célú vakcinázása. Erre a célra élő törzset tartalmazó oltóanyagok vannak forgalomban.

Vissza az oldal tetejére

Parvovírusos bélgyulladás

Főleg a fiatal kutyák lázas általános tünetekkel, erőteljes hányással, véres hasmenéssel, kölyökkutyában esetenként szívizomgyulladással járó magas mortalitású (elhalálozási arányú) betegsége.

Előfordulás

Mindenütt előfordul, a kutyák egyik igen gyakori betegsége. Egy éves korukig a kutyák többsége szeropozitívvá (védetté) válik, akár fertőződés, akár pedig vakcinázás eredményeként.

Kóroktan

A betegséget a 2-es szerotípusú kutya-parvovírus (CPV-2) okozza.

Járványtan

A beteg kutyák bélsarukkal nagy mennyiségben ürítik a

vírust, amely nagyfokú ragályozó, és ellenálló képessége miatt, valamint a kutyák szabad mozgása következtében gyors terjedésre hajlamos járványokat okoz. A vírus a fertőződést követő 3-4 nap múlva kezd a bélsárral ürülni, maximumát a klinikai tünetek tetőfokán, a fertőzés utáni 6-8. napon éri el, majd a vírusürítés többnyire 2-3 hét múlva megszűnik.

Kórfejlődés

A szájon át felvett vírus elsődlegesen a torok nyirokszöveteiben szaporodik el, majd a véráramba jut. A vérárammal való szóródást követően a vírus elsősorban a bélnyálkahártya hámsejtjeiben, a nyiroksejtekben és kölyökkutyákban a szívizomsejtekben is szaporodik. A viraemia 1-7 napig tart. A vírus a viraemiát követő 2. naptól gyakorlatilag minden szervben, szövetben megtalálható.

Tünetek

A betegség lappangási ideje többnyire 2-4 nap, és legtöbbször heveny bélgyulladás kórképében zajlik le. A betegek többnyire hőemelkedés mellett bágyadtak, étvágytalanok, majd 1-2 nap múlva ismétlődő hányás és súlyos hasmenés, olykor bélelőesés jelentkezik. A kutyák elesettek, nehezen késztethetők mozgásra.

Megelőzés

A betegség megelőzésére élő vagy inaktivált (elölt) kutyaparvovírust tartalmazó vakcinák egyaránt forgalomban vannak. Az élő vakcinák előnye, hogy alkalmazásuk után az ellenanyagok a vérsavóban már az 5. napon megjelennek, a 7. naptól pedig védettség alakul ki.

Vissza az oldal tetejére

Coronavírusos bélgyulladás

A kutya coronavírusa főleg fiatal kutyákban okoz hasmenést, de ritkán felnőtt kutyák is megbetegedhetnek.

Tünetek

A betegek étvágytalanok, vízszerű hasmenésük van, gyakran hánynak, kölyökkutyákban a hasmenés rövid idő alatt kiszáradáshoz vezethet.

Megelőzés

A megelőzés céljára inaktivált coronavírust tartalmazó

vakcina és kombinált oltóanyagok is ren-delkezésre állnak, amelyek utóbbiak egyéb antigének mellett coronavírust is tartalmaznak. Ezekkel a vakcinákkal a 3 hónaposnál idősebb kutyák kétszer egymás utáni vakcinázásával egy évig tartó védettség érhető el. A kölyökkutyákat a maternális immunitás (anyai szervezet által átruházott védettség) lejártakor, 6-12 hetes kor között javasolják oltani.

Vissza az oldal tetejére

Fertőző májgyulladás

Enyhe lázzal, köhögéssel, a felső légutak hurutjával járó fertőző betegség, amelyet az 1-es szerotípusú kutya-adenovírus (CAV-1) idéz elő. A betegség világszerte előfordul, klinikai tünetekkel járó formában azonban többnyire csak fiatal, még nem immúnis kutyákban látjuk.

Előfordulás

A betegség világszerte előfordul, nálunk is régóta ismert. A szerológiai vizsgálatok tanúsága szerint a kutyák jelentős része észrevétlentül vészeli át a fertőzést. A kiterjedt vakcinázás miatt manapság a betegség klinikai tünetekkel járó formája ritkábbá vált.

Járványtan

A beteg állatok minden váladékukkal, de főleg vizeletükkel

ürítik a vírust. A gyógyult és a fertőzésen tünet-mentesen átesett állatok is 4-6 hónapig vírushordozók maradhatnak. A fertőzés a kutyák közvetlen érintkezésével, a nyál és a vizelet útján, de a táplálék, ivóvíz és ragályfogó tárgyak közvetítésével is terjed. A 3 hónapos és 1 éves kor közötti kutyák különösen érzékenyek.

Kórfejlődés

A fertőződés szájon át megy végbe. A vírus a garatüregben és a környéki nyirokcsomókban szaporodik el, majd néhány nap múlva rövid ideig tartó viraemia alakul ki. A vírus károsítja a nyiroksejteket, a vérerek endothelsejtjeit, a májat, a veséket és a szemet, de alkalmanként bejut az agyvelőbe is.

Tünetek

A lappangási idő általában 2-5 nap. Kutyában a kórkép igen változatos lehet. Előfordul tünetmentes átvészelés, de 1-2 nap alatt elhullással végződő túlheveny, 3-5 napig tartó heveny vagy 6-14 napra elhúzódó félheveny lezajlást is megállapítottak. Heveny esetekben 40-41 fok hőmérséklet mellett az állatok levertek, étvágytalanok, szomjasak és ismételten hánynak. A betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg, és később sárgaság is kialakul.

Megelőzés

A betegség megelőzésére élő vagy inaktivált CAV-1-est, valamint élő CAV-2-est tartalmazó vakcinák egyaránt forgalomban vannak, rendszerint különféle egyéb vírusokat is tartalmazó kombinált vakcinák formájában.

Vissza az oldal tetejére

Leptospirosis

A kutyák leptospirosisa világszerte előfordul. Előidézésében főként a L. canicola és a L. icterohaemorrhagiae játszik szerepet.

Előfordulás

Kórfejlődés

A fertőződés rendszerint szájon át, közvetlenül vizeletből vagy gyakran ivóvíz közvetítésével. A leptospirák aktív mozgásuk következtében gyorsan bejutnak a véráramba, majd szétszóródnak megtelepszenek a különféle szervekben. A fertőződést követő 4-10. nap között a leptospirák tömegesen jelen vannak a különféle szervekben.

Tünetek

A fertőzés az esetek többségében tünetmentes marad. Klinikai tünetekkel járó, heveny leptospirosis többnyire 1-2 évnél fiatalabb kutyákban fordul elő, míg felnőttekben a betegség idült formája jelenik meg. A betegség lappangási ideje 1-3 hét. Fiatal kutyákban a L. icterohaemorrhagiae,

heveny lázas tüneteket, étvágytalanságot és sárgaságot okoz (Weil-betegség). Néhány hónapos kutyakölykök a betegség heveny szakaszában elhullhatnak.
Az idősebb kutyák idült, többnyire L. canicola okozta betegsége kedvetlenséggel és kifejezett levertséggel kezdődik. Az állatok étvágytalanok, ismételten hánynak, esetleg hasmenésük van. Az ilyen tünetekben megbetegeő kutyák nagy része 1-2 héten belül elhullik.

Megelőzés

A megelőzés legfontosabb módja a vakcinázás. Erre a célra elölt L. canicolát és a L. icterohaemorrhagiaet, valamint különböző élő vagy elölt vírusokat is tartalmazó, kombinált oltóanyagok állnak rendelkezésre.

Vissza az oldal tetejére

Veszettség (rabies, lyssa)

A veszettség heveny, ritka kivételtől eltekintve halálos lefolyású, vírus okozta agy- és gerincvelőgyulladásban megnyilvánuló betegség, amely az állatokban és emberben egyaránt előfordul.

Előfordulás

A veszettség világszerte, minden kontinensen előfordul. A betegséget a Lyssavirus genusba tartozó veszettségvírus idézi elő.

Járványtan

A veszettség vírusát a beteg állatok főleg a nyálukkal ürítik. A veszettség elsősorban a húsevők marása útján terjed. Egyéb váladékok is tartalmazhatnak vírust. Növényevő állatok, amelyek húsevők harapás útján fertőződnek, alig vagy nem játszanak szerepet a fertőzés továbbvitelében.

Kórfejlődés

Az esetek túlnyomó többségében a vírus harapás útján, nyállal jut a szövetekbe, ahol először az izomsejtekben mutatható ki, azonban nagyobb tömegben csak az idegsejtekben szaporodik el.

Tünetek

A lappangási idő a fertőzéskor bejutott vírus mennyiségétől, a fertőződés helyének a központi idegrendszertől való távolságától és a fertőzőt állat életkorától függően igen tág

határok között változik. Fiatal állatokban és a központi idegrendszerhez közel fekvő marási hely esetén a lappangási idő rövidebb. Az esetek mintegy 3/4-ében a lappangási idő 2-8 hét. Kutyák közül a lakásban tartott és idomított állatokban gyakori a csendes veszettség: a határo-zatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át, ez utóbbira az állkapocs lógása, nyálzás, réveteg tekintet, kancsalság és a víziszony a jellemző. Ez a betegségforma halálos kimenetelű.

Megelőzés

A veszettség ellen manapság használatos vakcinák szövettenyészetben elszaporított vírust tartalmazó tisztított, inaktivált, adjuvált oltóanyagot használunk.

Vissza az oldal tetejére

Forrás : A háziállatok fertőző betegségei (Varga-Tuboly-Mészáros)